2026. november
H
K
Sz
Cs
P
Szo
V
 
 
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30

Összes program megtekintése ›

2026. november 03.

Metánfaló mikrobák az erdőtalajban

Illusztráció: Greendex

 

Az erdők éghajlatra gyakorolt hatásáról legtöbbször a fák szén-dioxid megkötése jut eszünkbe. Pedig a lábunk alatt is zajlik egy kevésbé ismert folyamat: az erdőtalajban élő parányi szervezetek a légkörből érkező metánt is fogyasztják.

Egy hosszú távú kutatás ráadásul meglepő eredményt hozott: egyes erdőtalajok metánfelvétele a melegebbé és szárazabbá váló helyi körülmények között növekedett.

 

Láthatatlan metánfogyasztók a talajban

A metán a szén-dioxid mellett az egyik legfontosabb, drasztikusan üvegházhatású gáz a légkörben. Koncentrációja napjainkra jelentősen meghaladja az iparosodás előtti szintet.

A légkörbe került metán eltávolításából a talajok is kiveszik a részüket. Különösen a jól levegőzött talajok működhetnek metánnyelőként. Ebben mikroszkopikus élőlények, az úgynevezett metanotróf mikroorganizmusok játszanak fontos szerepet: a talaj pórusain keresztül bejutó metánt oxidálják, illetve a saját anyagcseréjükben hasznosítják.

Illusztráció: Canva

 

A talaj tehát nem egyszerűen elraktározza a metánt, ezért a „metánmegkötésnél” pontosabb metánfelvételről vagy metán-oxidációról beszélni.

Meglepő eredmény, két évtized méréseiből

Két német erdészeti kutatóintézet szakemberei tíznél több délnyugat-németországi erdőterület adatait elemezték. A mérési sorok 24 évet öleltek fel. A vizsgált talajok metánfelvétele hosszú távon átlagosan évi mintegy három százalékkal növekedett.

Illusztráció: Canva

A magyarázat egyik kulcsa a talaj nedvességtartalmában rejlik. Nedves állapotban a talaj pórusainak nagyobb részét víz tölti ki, ami lassítja a gázok mozgását. Szárazabb talajban több levegővel telt pórus marad, így a légköri metán könnyebben eljuthat az azt hasznosító mikroorganizmusokhoz.

A németországi vizsgálat idején csökkent a csapadék és a talajnedvesség, miközben emelkedett a talajhőmérséklet.

A kutatók ezekkel a változásokkal hozták összefüggésbe a növekvő metánfelvételt.

 

Ez azonban nem jelenti azt, hogy minél szárazabb egy erdőtalaj, annál jobb!

A metánfelvételt számos környezeti és biológiai tényező befolyásolja, a tartós vízhiány pedig más szempontokból, komoly terhelést jelenthet az erdei életközösségek számára.

Hazai erdőtalajaink is képesek metánt felvenni

Az erdőtalaj korántsem egyszerű közeg - hanem összetett élő rendszer, az atmoszféra, a víz, a kőzet és az élővilág közötti környezeti folyamatok találkozási helye.

Ebből következően, két erdő talaja sem működik egyformán. Azok nedvessége, hőmérséklete, szerkezete és mikrobiális közössége egyaránt számít – a metánfelvétel szempontjából is.

Kép Forrása: OEE

 

A jelenséget Magyarországon is kimutatták. Egy kocsánytalan tölgyesben vizsgálták a talaj és a légkör közötti gázcserét. Az erdőtalaj metánt vett fel a légkörből. Ez közvetlen hazai bizonyíték arra, hogy kocsánytalan tölgyes talaja is működhet metánnyelőként.

 

Rendkívül fontos szerepet játszanak az erdőtalaj mikroorganizmusai. Magyar kutatók akácos és gyertyános-tölgyes alatt vizsgálták a talaj baktériumközösségeit, és jelentős különbségeket találtak az egyes erdőtípusok között. A talaj kémhatása és szerves széntartalma is összefüggött a baktériumközösség szerkezetével, illetve működésével.

 

Jó hír a klímaváltozásban?

 

A német kutatás eredménye érdekes, de nem szabad a klímaváltozás kedvező következményeként értelmezni. A metánfelvétel csupán egyetlen folyamat az erdei ökoszisztéma rendkívül összetett működésében.

A kutatás érdekessége inkább az, hogy megmutat valamit az erdő számunkra többnyire láthatatlan világából. A talajban mikroorganizmusok sokasága dolgozik, alakítva az anyagok körforgását és a talaj, valamint a légkör közötti gázcserét.

Hogy a Börzsöny és a Cserhát erdőtalajai mekkora szerepet játszanak a légköri metán felvételében, még nem tudjuk. Egy azonban biztos: az erdő nem ér véget a talaj felszínén.

A lábunk alatt egy szemmel láthatatlan világ működik, amely még a légkör összetételére is hatással lehet.

Illusztráció: FATÁJ

 

Ipoly Erdő Zrt.

 

Források, információk:

https://fataj.hu/2026/10/erdok-talaja-es-a-metan/

https://xforest.hu/meghokkento-eredmeny-a-klimavaltozas-hatasara-tobb-metant-kepesek-megkotni-az-erdotalajok/

https://ng.24.hu/fold/2026/10/29/uveghazhatasu-gaz-szen-dioxid-metan-dinitrogen-oxid-2025-rekord-wmo/

https://www.agrarszektor.hu/fenntarthatosag/20240726/durva-mi-tortenik-a-talajjal-ha-a-szantofold-helyere-erdo-kerul-49946