Metánfaló mikrobák az erdőtalajban

Illusztráció: Greendex
Az erdők éghajlatra gyakorolt hatásáról legtöbbször a fák szén-dioxid megkötése jut eszünkbe. Pedig a lábunk alatt is zajlik egy kevésbé ismert folyamat: az erdőtalajban élő parányi szervezetek a légkörből érkező metánt is fogyasztják.
Egy hosszú távú kutatás ráadásul meglepő eredményt hozott: egyes erdőtalajok metánfelvétele a melegebbé és szárazabbá váló helyi körülmények között növekedett.
Láthatatlan metánfogyasztók a talajban
A metán a szén-dioxid mellett az egyik legfontosabb, drasztikusan üvegházhatású gáz a légkörben. Koncentrációja napjainkra jelentősen meghaladja az iparosodás előtti szintet.
A légkörbe került metán eltávolításából a talajok is kiveszik a részüket. Különösen a jól levegőzött talajok működhetnek metánnyelőként. Ebben mikroszkopikus élőlények, az úgynevezett metanotróf mikroorganizmusok játszanak fontos szerepet: a talaj pórusain keresztül bejutó metánt oxidálják, illetve a saját anyagcseréjükben hasznosítják.

Illusztráció: Canva
A talaj tehát nem egyszerűen elraktározza a metánt, ezért a „metánmegkötésnél” pontosabb metánfelvételről vagy metán-oxidációról beszélni.
Meglepő eredmény, két évtized méréseiből
Két német erdészeti kutatóintézet szakemberei tíznél több délnyugat-németországi erdőterület adatait elemezték. A mérési sorok 24 évet öleltek fel. A vizsgált talajok metánfelvétele hosszú távon átlagosan évi mintegy három százalékkal növekedett.

Illusztráció: Canva
A magyarázat egyik kulcsa a talaj nedvességtartalmában rejlik. Nedves állapotban a talaj pórusainak nagyobb részét víz tölti ki, ami lassítja a gázok mozgását. Szárazabb talajban több levegővel telt pórus marad, így a légköri metán könnyebben eljuthat az azt hasznosító mikroorganizmusokhoz.
A németországi vizsgálat idején csökkent a csapadék és a talajnedvesség, miközben emelkedett a talajhőmérséklet.
A kutatók ezekkel a változásokkal hozták összefüggésbe a növekvő metánfelvételt.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minél szárazabb egy erdőtalaj, annál jobb!
A metánfelvételt számos környezeti és biológiai tényező befolyásolja, a tartós vízhiány pedig más szempontokból, komoly terhelést jelenthet az erdei életközösségek számára.
Hazai erdőtalajaink is képesek metánt felvenni
Az erdőtalaj korántsem egyszerű közeg - hanem összetett élő rendszer, az atmoszféra, a víz, a kőzet és az élővilág közötti környezeti folyamatok találkozási helye.
Ebből következően, két erdő talaja sem működik egyformán. Azok nedvessége, hőmérséklete, szerkezete és mikrobiális közössége egyaránt számít – a metánfelvétel szempontjából is.

Kép Forrása: OEE
A jelenséget Magyarországon is kimutatták. Egy kocsánytalan tölgyesben vizsgálták a talaj és a légkör közötti gázcserét. Az erdőtalaj metánt vett fel a légkörből. Ez közvetlen hazai bizonyíték arra, hogy kocsánytalan tölgyes talaja is működhet metánnyelőként.
Rendkívül fontos szerepet játszanak az erdőtalaj mikroorganizmusai. Magyar kutatók akácos és gyertyános-tölgyes alatt vizsgálták a talaj baktériumközösségeit, és jelentős különbségeket találtak az egyes erdőtípusok között. A talaj kémhatása és szerves széntartalma is összefüggött a baktériumközösség szerkezetével, illetve működésével.
Jó hír a klímaváltozásban?
A német kutatás eredménye érdekes, de nem szabad a klímaváltozás kedvező következményeként értelmezni. A metánfelvétel csupán egyetlen folyamat az erdei ökoszisztéma rendkívül összetett működésében.
A kutatás érdekessége inkább az, hogy megmutat valamit az erdő számunkra többnyire láthatatlan világából. A talajban mikroorganizmusok sokasága dolgozik, alakítva az anyagok körforgását és a talaj, valamint a légkör közötti gázcserét.
Hogy a Börzsöny és a Cserhát erdőtalajai mekkora szerepet játszanak a légköri metán felvételében, még nem tudjuk. Egy azonban biztos: az erdő nem ér véget a talaj felszínén.
A lábunk alatt egy szemmel láthatatlan világ működik, amely még a légkör összetételére is hatással lehet.

Illusztráció: FATÁJ
Ipoly Erdő Zrt.
Források, információk:
https://fataj.hu/2026/10/erdok-talaja-es-a-metan/

